REAL MADRID-BARCELONA 0-2 (0-0) 

Madrid, Estadio Santiago Bernabéu, 71 567 néző, vezette: Wolfgang Stark (német).

REAL MADRID: Casillas - Arbeloa, S. Ramos, Albiol, Marcelo - Lass, Pepe, X. Alonso - Özil (Adebayor, 46.), C. Ronaldo, Di María. Vezetőedző: José Mourinho.

Cserék: Adán - kapus, Kaká, Benzema, Granero, Garay, Higuaín, Adebayor.

BARCELONA: Valdés - D. Alves, Piqué, Mascherano, Puyol - Xavi, Busquets, Keita - Pedro (Afellay, 71.), Messi, Villa (S. Roberto, 90.). Vezetőedző: Josep Guardiola.

Cserék: Pinto - kapus, Jeffrén, Milito, Afellay, Fontás, Sergi Roberto, Thiago.

Gólszerző: Messi (76., 87.)

Sárga lap: Arbeloa (39.), Ramos (53.), Adebayor (83.), ill. D. Alves (44.), Mascherano (57.)

Piros lap: Pepé (61.), ill. Pinto (45+2.)

 

 

Szép lassan kénytelenek leszünk hozzászokni a Clásicókon ahhoz, hogy ne várjunk sokat a látványtól, ám a mostani mérkőzés minden korábbi mélypontot alulmúlt.

A játékosok többet foglalkoztak a bíróval, mint a labdával, kész csoda, hogy csupán a brutálisan futballozó Pepét szórta ki a játékvezető.

Annyi pontosítás ugyanakkor elkél, hogy Wolfgang Stark valójában José Pintónak is felmutatta a piros lapot, ám mivel a Barcelona kapusa a kispadon ült (illetve olykor mellette ugrabugrált), a döntés nem befolyásolta a mérkőzés kimenetelét.

Nem úgy Lionel Messi, aki sorozatban negyedik mérkőzésén talált be a Bernabéuban. Most mindjárt duplázott, így voltaképpen formalitásnak tekinthető a visszavágó.

Az argentin szezonbeli 51., majd értelemszerűen 52. gólját szerezte, amivel felülmúlta Puskás Ferenc rekordját. Ha valaki eddig kétségbe vonta, hogy jogosan nyerte el kétszer az Aranylabdát, most csattanós választ kapott az első számú „érintettől”.

A Nou Campban ráadásul Pepe mellett Sergio Ramos sem játszhat, a hátvéd egy teljesen felesleges szabálytalanság nyomán összeszedte azt a sárga lapot, amellyel kiírta magát a második felvonásról.

Arra se vegyünk mérget, hogy José Mourinho leülhet Barcelonában a kispadra, addig reklamált ugyanis, mígnem a lelátón kötött ki.

A lélektani hadviselésből ezúttal a Real Madrid jött ki rosszabbul, amely a bajnokihoz és a kupadöntőhöz hasonlóan mindent egy lapra tett fel – a védekezés jegyében.

A labdabirtoklási arány a találkozó több szakaszában 75-25 százalékot mutatott, márpedig a királyiak senki ellen nem engedhetik meg maguknak, hogy a Bernabéuban ennyire alárendelt szerepet játszanak.

Foglalkozzunk azonban inkább a győztessel, amely fél szemmel már azt figyelheti, kivel mérkőzik meg a londoni döntőben május 28-án.

Túlzottan sokat kár is agyalni a megfejtésen, a Manchester United hazai pályán aligha herdálja el a Schalke ellen idegenben kicsikart kétgólos előnyt.

A Vörös Ördögök jóformán hazai pályán, a Wembleyben vághatnak vissza a 2009-es, római 0-2-ért, ami miatt nem tudták a BL történetében először megvédeni címüket.